Erőszakmentes kommunikáció Bach-virágos szemmel

Erőszakmentes kommunikációt hívhatnánk együttérző kommunikációnak is, de ne szaladjunk ennyire előre. Biztos vagyok benne, hogy ha azt mondom, hogy agresszív kommunikáció, akkor te is tudnál jó pár példát felhozni, ami veled történt, mert ezek a szavak vagy mondatok olyan súlyos sebeket tudnak ejteni bennünk, mintha egy tört szúrnának a szívünkbe. Ez pedig akár a kapcsolat megszakadását is eredményezheti, de az biztos, hogy dühöt, sértettséget, fájdalmat, hogy maga mögött. Erre meg emlékszik az ember.

Néhány példa erre:

• „Már megint a tévét nézed!”
• „Hányszor mondtam, hogy ne oda tedd!”
• „Nem érdekel, hogy mit gondolsz, így lesz, és kész!”
• „Erre sem vagy képes!„
• „Sohasem számíthatok rád!”
• „Tartozol nekem ennyivel!”
• „Én megmondtam, hogy megint nekem nekem lesz igazam!”
• „Mindig neked kell, hogy igazad legyen!”

Még olvasni is rossz ezeket a sorokat, nem hogy hallani! De legyünk őszinték, biztos neked is elhagyta a szádat hasonló mondat, és az is lehet, hogy később megbántad. Van, amikor érzelmeink, cunamiként árasztanak el minket. Ilyenkor kontrollálatlanul és tehetetlenül sodornak a reakciók és a viszont reakciók. Ami nem véletlen, mert a hüllőagyunk veszi át az irányítást, amikor képtelenek vagyunk gondolkodni. Vagy menekülünk vagy ütünk. És, amikor ütünk, akkor vagdalkozunk a szavainkkal is, mert a túlélésért folytatjuk a harcot. Legalábbis a hüllő agyunk ezt a parancsot kapta. Aztán, amikor elül a vihar, ismét biztonságba kerültünk, akkor leszünk ismét képesek gondolkodni, és jön a megbánás.

Az erőszakmentes kommunikáció egy olyan kommunikációs stílus, amikor úgy tudunk kiállni saját szükségleteink és vágyaink mellett, továbbá fogadni a minket ért kritikákat, hogy közben tisztelettel és együttérzéssel vagyunk a másik iránt.

A módszert az 1960-s években dr. Marshall Rosenberg dolgozta ki, ami olyan nyelvi és kommunikációs készségeken alapszik, amelyek segítségünkre lehetnek a legnehezebb helyzetekben is megőrizni a az emberségünket

Erőszakmentes kommunikáció és agresszív kommunikáció

A bevezetőben lévő példák olvasására is összeugrik a gyomrom, mert érzem, azt a hihetetlen erős negatív érzelmi kiáradást, azt, hogy a közlője mindenáron meg akar fojtani egy kanál vízben. És ez nem véletlen. Hiszen az agresszív kommunikációnak a célja a győzelem, a másik fél legyőzése. ha pedig ez áll fenn, akkor az biztos, hogy ez a kapcsolat komoly sérüléseket szenved. A mondatok tulajdonát egyáltalán nem érdekli, hogy milyen érzéseket vált ki, úgy közli érzéseit, szükségleteit és vágyait, hogy nem veszi figyelembe a másikét.

Az agresszív kommunikáció párbajra hívja a másikat, elindul egy adok kapok, egy szópárbaj, ami nem hogy a megoldás felé vinné az ügyet, hanem épp ellenkezőleg.

Ennek pont ellenkezője az erőszakmentes kommunikáció, amely gyakorlásával kapcsolatainkat jóval nagyobb biztonságban tudhatjuk. Használatával könnyedebben tudjuk a másik félnek elmondani, hogy milyen érzések vannak bennünk, és mire lenne szükségünk, és mindezt úgy tudjuk tenni, hogy végig gondoljuk, hogy ez őt, hogyan érintheti. Nem az lesz a cél, hogy mindenképpen győzni kell, hanem az, hogy a problémát oldjuk meg közösen, hogy mindkettőnknek jó legyen.

Az erőszakmentes kommunikáció elősegíti a tisztelet, a figyelmesség és az empátia kialakulását. Új megvilágításba kerülnek a szándékaink és kapcsolataink, mert önmagunk és a másik ember mélyen meghúzódó szükségleteit képesek leszünk felismerni.

Erőszakmentes kommunikáció 4 alkotóeleme

Megfigyelés

Meg kell figyelnünk, hogy mi történik velünk az adott helyzetben, és ezt úgy kell elmondanunk, hogy ne bíráljuk vagy minősítsük azt. Egyszerűen úgy kell elmondanunk a másiknak a tetszésünket vagy nem tetszésünket okozó esetet ahogy történt. De csak, azt, ami történt. Azt már ne tegyük, hozzá, hogy belőlünk ez mit váltott ki, vagy, hogy mit gondolunk arról, hogy miért tette. Ha ezt tesszük, akkor azt érezheti a másik fél, hogy megtámadtuk, és máris védekező álláspontba helyezkedni és nem lezár. Viszont ha nem kritizálunk, elemezzük a történteket, ha nem hibáztatjuk a másikat, akkor együttérzésre késztetjük őket, és így az együttműködés is eredményesebb lesz.

Példa:

A barátoddal/ barátnőddel történt konfliktusról beszélsz ép a párodnak, miközben látjuk, hogy folyamatosan a telefonjára sandít. Nagy eséllyel az hangzik el, ilyenkor hogy.

„Látod, már megint nem érdekel a problémám!„

Ezzel a mondattal azt üzened, hogy megint rosszat tett, nem vagy vele elégedett. Ő pedig erre borítékolhatóan visszatámad, hogy: „Dehogy nem figyelek.” És ki is ástuk közösen a lövészárkokat.

Erőszakmentes kommunikációval így kezdhetjük:

„Látom, a mobilodat nézed.”

Ezzel rögzítjük az eseményt, és nem dörgöljük az orra alá, hogy mit nem csinál.

Érzés, ami bennünk születik

Ezután mondjuk el azokat az érzéseket, amik bennünk felbukkannak, miközben az eseményt megfigyeltük. Rosenberg szerint az esemény kiváltotta érzések valójában a ki nem elégített szükségleteinkből fakadnak. Azaz, amit mások mondanak vagy tesznek az a kiváltója érzéseinknek és nem okozói.

Ha maradunk a példánknál, akkor a mobilozás az inger, és a dühünk, elkeseredettségünk, szomorúságunk oka az az, hogy mellőzöttnek, érezzük magunkat.

Hogyan mondhatjuk el ezt zsiráf nyelven? (mert hogy így is szokták emlegetni az erőszakmentes kommunikációt:

„Azt érzem, amikor mobilozol, hogy nem kapok elegendő figyelmet.”

A sakálnyelv (ez az agresszív kommunikáció neve) szerinti válasz: „Nem így van, figyelek!„
Viszont válasz: „Aha persze! Hogy figyelnél, amikor a mobiloddal vagy elfoglalva.” – és áll a bál.

Ha használjuk az erőszakmentes kommunikációt, akkor így válaszolhatnánk:

1, „Amikor azt mondod, hogy nem figyelek rád, akkor úgy érzem, hogy erőfeszítéseim hiábavalóak, és ez elszomorít.” – elmondtuk, hogy milyen érzés született meg bennünk.

2, „Amikor azt mondod, hogy nem figyelek rád, akkor azt érzed, hogy nem kapsz tőlem elég támogatást? Szeretnéd, hogy, amikor nehéz helyzetet osztunk meg egymással, akkor kikapcsoljunk minden kütyüt, hogy egymásra tudjunk csak figyelni?” – felismertük a másik szükségletét és kérdés formájában javaslatot is teszünk a megoldásra.

Szükségletek felismerése

Rosenberg szerint mindannyiunknak ugyanazok a szükségletei vannak, amelyek, ha ki vannak elégítve, akkor egyensúlyban és harmóniában tudjuk élni a hétköznapjainkat. Azonban, ha hiányt szenvedünk, akkor dühösek, csalódottak, szomorúak lehetünk és egy inger, ami reflektorfénybe helyezi a kielégítetlen szükségletünket, komoly konfliktust eredményezhet.

Ezért fontos, hogy felismerjük szükségleteinket az adott helyzetben és, hogy ezek közül melyik az, ami hiányt szenved.

Néhány leggyakoribb szükséglet:

Ennek a három tényezőnek a beazonosítása és tudatosítása szükséges ahhoz, hogy az erőszakmentes kommunikációnak megfelelően tisztán, világosan és egyértelműen mutassuk meg aktuális érzelmi állapotunkat.

Kérések megfogalmazása

Ha elmondtuk az érzéseinket és azokat a szükségleteinket, amelyek hiányt szenvednek, akkor a következő lépés a megoldás megtalálása, amit a kérdés formájában tudunk a másikhoz eljuttatni. A tegnap előtti konzultáción hangzott el ez a mondat:
„Most már be kellene fejeznem azt, hogy gondolatolvasást várok el a páromtól.” Azaz nekünk kell elmondanunk, hogy mire van szükségünk, mire vágyunk mert a másik sajnos nem lát a fejünkbe. Biztos, hogy sajnos? 😀

És jól sejted, hogy nem mindegy, hogy ezt a kérést hogyan adod elő. Érdemes tartózkodni a követeléstől, az ultimátumtól, a kinyilatkoztatástól vagy az erőszakosságtól. Figyeljünk arra, hogy azt mondjuk, amit szeretnénk, és ne azt, amit nem.

Erre itt egy példa:

Klárika férje sokat dolgozik, és ő többet van egyedül otthon, mint szeretné, ezért ezt a kérdést intézte férjéhez:
„Szeretném, ha nem töltenél annyi időt a munkahelyeden.” Géza 3 hét múlva örömmel mesélte Klárikának, hogy benevezett egy kerékpáros versenyre, amihez mostantól edzésekre fog járni. Klárika elszomorodott. Hiszen ő azt szerette volna, hogy Géza több időt töltsön vele otthon és jusson idő közös programokra.

Erőszakmentes kommunikációval feltett kérdés így hangozhatott volna:
„Szeretném, ha hetente egy-két estét itthon töltenél velem.„

Tiszta, világos, megcselekedhető és egyértelmű kérés. Ebből Gézának világos, hogy Klárika több időt szeretne együtt tölteni vele, és nem azt sokallotta,hogy miért csak a munkahelyén tölti az idejét. Minél világosabban fejezzük ki magunkat, annál valószínűbb, hogy a kérésünk meghallgatásra talál.

Mit szeretnénk elérni?

„Az EMK célja nem a beszélgetőpartnerünk és az ő viselkedésének azon célból történő megváltoztatása, hogy saját törekvésünk megvalósulhasson, hanem olyan együttérzésen és őszinteségen alapuló emberi kapcsolat kialakítása, amelyben mindkét fél szükségletei kielégülnek.” – dr. Marshall B. Rosenberg

Erőszakmentes kommunikáció Bach-virágos szemmel

Bizonyára észrevetted, ahogy olvastad az írásomat, hogy az erőszakmentes kommunikációnak az elemei az érzések és a szükségletek megfigyelése és beazonosítása.

Tapasztalataim alapján ha feltesszük azt a kérdést, hogy: „Hogy érzed magad?, akkor általában az a válasz érkezik, hogy jól vagy rosszul. Bővebben, hogy nagyon jól, vagy nagyon rosszul. Nem tanultuk meg az érzéseinket megfelelő szavakkal kifejezni.

A segítő beszélgetéseket általában azzal kezdjük, hogy megpróbáljuk meghatározni, hogy hogyan is vagyunk ma magunkkal és a világgal. Milyen érzések vannak bennünk. Ez általában az elején döcögősen szokott menni Ilyenkor szoktam odaadni az érzéseket összefoglaló gyűjteményt, ami nagy csodálkozást szokott kiváltani: Atya ég! Ennyi szavunk van az érzéseink kifejezésére? És ahogy bogarásszunk a szavak között, kirajzolódik, hogy milyen érzelmi állapotra keressük a legmegfelelőbb egyéni Bach-virág kombinációt.

Készítettem ehhez neked egy két oldalas feladatlapot, amelynek segítségével te is végig gondolhatod érzéseidet. Az egyik oldalon találod az érzelem kereket, ami pozitív és negatív érzéseket tartalmaz, a másik oldalon pedig azokat a segítő kérdéseket, amik mentén végig tudod gondolni, hogy most mi zajlik benned épp, és hogy hogyan tudnál megoldást vagy feloldást találni rá.

Segítő Bach-virágok a kommunikációs helyzetekben

Azon a tanfolyamon, ahol rész vettem, megfigyeltem a résztvevőket és a problémafelvetésük alapján megtippeltem, hogy milyen Bach-virágok lehetnek a segítségükre a kommunikáció során. Ezeket gyűjtöttem össze egy csokorba és osztom most meg veled.

• Szégyenlős – MIMULUS.
  Azoknak, akik könnyen elpirulnak, inkább csöndes megfigyelők a társaságban. Nehezen mernek kezdeményezni, vagy nem szeretnek kitűnni, mert félnek attól, hogy rájuk irányul a figyelem.
• Nem mer kiállni a szükségleteiért – CENTAURY
  Szeretne megfelelni, ezért nem mond nemet. Inkább mindent megcsinál és elintéz, csak ne kelljen konfrontálódni. Ezért sokszor nagyon kimerült és fáradt. Saját dolgaira kevés vagy semennyi idő jut. Vágyai és álmai általában sosem valósulnak meg, mert másokat helyez előtérbe.
• Nehezen teremt kapcsolatot – WATER VIOLET
  Ő az, aki szintén a terem szélén áll, már ha eleget tesz a meghívásnak. Jobban érzi magát egyedül, nem igényli, hogy szórakoztassák. Egyedül intéz mindent, nem kér segítséget. Épp ezért azt gondolják róla, hogy magának való. Pedig nem. Szívesen segít, ha hívják. Nincs gyakorlata a kezdeményezésben, ezért csetlik botlik a ezekben a helyzetekben. Így egyedül marad, magányosnak is érezheti magát.
• Sokat beszél magáról- HEATHER
  Ő az, aki kiteregeti az életét bárkinek. „Várj, még ezt elmondom.” hangzik tőle, ha búcsúzkodni szeretnél. Nem hagy menekvést. Fürdőzik a figyelemben. Lételeme a közönség. Mert nem szeret egyedül lenni. Minden lehetőséget megragad, hogy társaságban legyen. A közönsége pedig menekül, mert elege van. Pont az ellenkezőjét éri el a sok beszéddel. A másikat nem hallgatja meg, csak magáról beszél.
• Úgy gondolja, hogy ő nem olyan jó – LARCH
  Ő meg sem próbálja megmutatni a tudását, mert összehasonlítja magát másokkal. Következtetése pedig az, hogy ő neki ez nem fog menni. Meg sem próbálja.
• Hirtelen haragú, türelmetlen – IMPETIENS
  Ő az, akik nagyon gyorsan dühbe gurul, de amilyen gyorsan fellobban, olyan gyorsan túl is lép indulatain. Nehezen viseli ha nála lassabb valaki. Ide értjük azt is, amikor egy beszélgetésben valaki nem tudja követni az ő gondolatritmusát. Gyakran befejezi a másik mondatát, vagy „kiveszi a szót a szájából”.
• Belebeszéli a gyereket a hasadba – VERVAIN
  Ő a meggyőzéshez a beszéd eszközét használja, de azt bőséggel. Mondja csak mondja az igazát, kicsit olyan, mint a hittérítő. Nehezen tudja belehelyezni magát a másik helyzetébe és gondolatmenetébe.
• Kritikus – BEECH
  Ő az, aki nehezen fogadja el, hogy nem úgy működnek a dolgok, ahogy ő látja a világot. Ennek hangot is ad, kritizál, és morog. Minden hibát észre vesz, nem tud elmenni szó nélkül mellette.
• Erőszakos – VINE
  Ő az, aki lenyomja a torkodon, amit akar. Nincs tekintettel senkire és semmire. Az empátiáról és együttérzésről nem is hallott.

Bízom benne, hogy fel tudtam kelteni a figyelmedet a kommunikáció mikéntjének a fontosságára, és arra, hogy a Bach-virágok támogatásával még hatékonyabban tudod alkalmazni az erőszakmentes kommunikáció eszközét.

Szeretettel: Rabi Krisztina

Mik azok a Bach-virágeszenciák?

A Bach-virágok rendszere az érzelmi állapot harmonizálásán alapszik. A Bach-virágok szelíden, mellékhatásoktól mentesen képesek a belső egyensúlyunk megőrzésében és visszaállításában. Egy önsegítő és önmagát felfedezni vágyó egészséges ember útját támogató módszer, mely 38 virágeszenciából áll és a kiválasztásához és alkalmazásához egyszerű és könnyen megközelíthető megoldást tartalmaz.

A Bach-virágok szempontjából a legfontosabb, hogy MOST hogyan érzed magad. Ennek megfelelően kiválaszthatod az eszenciákat (maximum 7 félét), magad is. Kérheted Bach-virág konzulens segítségét, aki támogatóként és útmutatóként tevékenykedik azzal a céllal, hogy segítsen a rendszer megismerésében és abban, hogy önállóan is tudd használni a Bach-virágokat. Az eszenciák használata egyszerű, bárki alkalmazhatja.

Szedése egyszerű: 4×2 csepp egy pohár innivalóba naponta, de ha nem akarsz vacakolni ezzel, akkor közvetlenül a szádba is teheted.

“Amíg Lelkünk és személyiségünk harmóniában van, addig örömben és békében, boldogságban és egészségben élünk.” – dr. Edward Bach – Gyógyítsd Tenmagad (1931.)

Figyelmeztetés!

Mindig kérd ki orvosod vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát, ha bármilyen kérdésed van egészségügyi problémával kapcsolatban. A Bach-virág semmilyen körülmények között nem helyettesítheti az orvosi ellátást, és nem helyettesítheti a hagyományos orvosi kezelést sem, amelyet feltétlenül a kezelőorvosnak kell irányítania

Lehet, hogy ez is érdekel?

• Az igazságtalanság sebe
• Maximalista bánata – saját történetem
• Nem tudom kiverni a fejemből
• Red Chestnut – Aggódás másokért
• Bach doktor, a bakteriológus és homeopata

Rabi Krisztina

Az angol The Bach Centre regisztrált Bach-virág konzulense (BFRP) vagyok.  Az eszenciák 2007 óta töltik ki a mindennapjaimat. Munkám egyben a hobbim is. Célom, hogy minél többen megismerjék Bach doktor csodás rendszerét, mely szelíden átsegít minket a hétköznapok nehézségein.