,

Pfúj, ezt nem eszem meg

Evészavar sok gyereknél probléma.

Az evészavar szót sokszor halljuk, de érdemes pontosítani, hogy mit is értünk alatta. Evészavarról beszélünk, ha válogatós a gyerek, vagy étel-neofóbiája van, de ide tartozik  a már kamaszkorban megjelenő bulimia és az anorexia  is.  Bár melyik is jelenjen meg, mindegyik hatással lesz a család életére, és a gyerek szülő kapcsolatra. Az „Egyél már valamit„!, Miért nem eszel?, „Nem kérek”, „Utálom!”, „Nem hiszem el, hogy az jó neked, midig csak chipset eszel”. Folytathatnánk még a sort, de egy a lényeg, hogy nem eszik a gyerek és ez konfliktust okoz a szülő és a gyerek között, arról nem is beszélve, hogy legrosszabb esetben a gyerek életfeltételei kerülnek veszélybe.  Írásomban ezt a témát járom körül a Bach-virágok szemszögéből.

Evészavar

Ahogy a bevezetőben is írtam többféle evészavarról beszélünk, nézzük gyorsan ezeket át, hogy melyek is ezek.

  • válogatósság – elutasítja az új és a régről ismert ételeket is
  • étel-neofóbia – fél az új ételektől
  • bulimia – kóros falánkság
  • anorexia –  kóros soványság

Az evészavaroknál szerepet játszik a a biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők is. Ahhoz, hogy változást érjünk el, úgy mindegyik területtel foglalkozni kell.

Legalább egy falatot kóstolj meg belőle

Ha a a játszótéren szóba kerül az anyukák között a válogatósság témája, akkor az biztos, hogy nem egy platformon lesznek az anyukák. Egyik fele azt mondja, nem szabad erőltetni, a gyerek úgyis tudja, hogy mi a jó neki. A másik fele pedig nem bízik a gyerekében és ragaszkodik hozzá, hogy egyen mindenből. Igenis kóstolja meg legalább. De tudjátok-e, hogy válogatósság és válogatósság között is különbséget tesz a tudomány. Vannak olyan gyereke, akik válogatósak, és vannak olyanok, akik étel-neofóbiában szenvednek.

Neofóbia

Az evészavar egyik formája, amikor az új ételektől fél a gyerek, és ezért nem hajlandó megkóstolni a számára idegen ennivalót.

Válogatósság

A válogatós gyerekek elutasítják mind az új, mind az általa ismert ételeket.

Kettő és hat éves kor körül jön el az az időszak, amikor mindennapossá válnak az evés körüli viták. Gyerekek elutasítják, a szülők pedig küzdenek, hogy legalább kóstolja meg, hogy tudja milyen az íze. Érdemes tudni, hogy a kicsiknek legalább 8 alkalommal kell megkóstolniuk az ennivalót, ahhoz, hogy kialakuljon bennük, hogy ez a szeretem vagy nem szeretem kategóriába tartozik. Ezért van az, hogy amit egyik alkalommal behabzsolt, a másik alkalommal viszont elutasít egy laza mozdulattal.

8 alkalommal kell találkozni a gyerekeknek az új ízzel legalább.

8 alkalommal kell találkozni a gyerekeknek az új ízzel legalább.

Lehetséges okok

Ahogy korábban említettem az evészavar hátterében állhat:

  • genetikai okok
  • környezeti hatások
  • egyéni, a személyiségből fakadó okok.

Kutatások bizonyítják, hogy ahol a családban előfordult étel-neofóbia ott nagyobb valószínűsége annak, hogy a gyerekeknél is előfordul. De az is lehet, hogy az ízérzékelés vagy az ízlelőbimbók másságának köszönhető, hogy a gyerekek nem azt preferálják, mint, amit a szüleik.

Segítenek a Bach-virágok

A Bach-virágterápia rendszerét Bach doktor az 1930-as években fejlesztette ki, felismerve azt, hogy az érzések befolyásolják a fizikai állapotunkat. A belső egyensúly meglétét virágokból készült eszenciák segítségével állítja vissza, ami kihatással van a fizikai állapotra is. A Bach-virágterápia szelíd gyógymód, hasonlóan a homeopátiához. Az elmúlt 80 éveben mellékhatást nem regisztráltak, szedheti bárki és nem lehet hozzászokni. Alkalmazása egyszerű, nem igényeli, hogy figyeljük, mikor ettünk, vagy mostunk fogat. Sőt az sem számít, hogy közel van e a mobiltelefonunk a táskákban hozzá vagy sem.

Fél, és nehezen fogadja el az új dolgokat

Az új helyzetek, az új emberek, az új körülmények, így az új ételek elutasítása korlátok közé szorítja a gyereket is és az anyukákat is. Sok energiát vesz el, hogy azon kell agyalni, hogy: Mit fog enni a gyerek, ha elmegyünk?. Vagy már elege van a családnak a csirkemellből, mert nem hajlandó mást megenni a kis csöppség. Az anyuka pedig minden bűvészmutatványát beveti, hogy a csirke valami egészen másnak látszódjon, csak ne kétlábúnak, ami már mindenki háta közepére kíván. Vagy éppen a malackát maszkírozza kétlábúnak.  Így volt ez nálunk is. Nem gond, ha van az embernek ideje 100 félét főzni, de, amikor nincs… Tehát, amikor újdonság ereje tartja vissza a gyereket az evéstől, akkor a WALNUT – Dió Bach-virágeszenciára érdemes gondolni. Segít elfogadni az ismeretlent, könnyebben alkalmazkodunk, és bátrabban kísérletezünk, amihez a MIMULUS – Bohócvirág adja a bátorságot.

Ételmérgezés, gyógyszer mellékhatás

A romlott vagy fertőzött étel okozta ételmérgezés és az étel-neofóbia között összefüggés mutatható ki. Az ehhez társuló negatív élményre emlékezve utasíthatja el a gyerek az új ételeket. De ez a reakció egyébként védelmi szerepet is játszik, hisz veszélyesnek címkézi az adott ételt, így legközelebb nem fogyasztja, ami a túlélési ösztön működését jelzi. Sajnos viszont nem csak ahhoz az egy ízhez kapcsolódhat a negatív élmény, hanem az újakhoz is, amivel abban az időszakban találkoznak a gyerekek. A lányom például így járt a mangóval. Nagyon szerette a mangót, és aznap, amikor beteg lett szintén evett. Attól kezdve nem kért többet.

Ez a negatív élmény beléjük vésődik és megrekednek benne, ami a Star of Bethlehem – Ernyős madártej Bach-virág csep témája. Oldja a rossz élmény okozta érzést, nem véletlenül van benne a RESCUE Elsősegély keverékben, ami segít megőrizni a nyugalmunkat, ha valami rossz dolog történik velünk, vagy olyan esemény előtt állunk, amitől tartunk.

TIPP:

A gyógyszerek mellékhatása is okozhatja, hogy elutasítja később az egyes ételeket vagy italokat.

Csak a kedvencét eszi

Szót kell ejtenünk még egy nagyon tudományosan hangzó dologról az evészavar kapcsán, de gyorsan átesünk rajta ígérem, de nem hagyhatjuk ki, amikor az evészavarról beszélünk. Ez nem más, mint az egyén arousal szintje. Az arousal szint az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal. Az egyéni éberség és izgatottság mérője, ami befolyásolhatja, hogy egy adott pillanatban mit fogadunk el és mit nem. Azoknak a gyerekeknek vagy felnőtteknek, akiknek alacsony az arousal szintjük, azok kevésbé érzik jól magukat új szituációkban, kevésbé szeretnek új dolgokat kipróbálni, vagy új ennivalót megkóstolni. Így az étel-neofóbia szabályozza be, hogy nehogy az új étel okozta inger túllépje jól megszokott szintet.  Ezért választják mindig ugyanazt enni, mert az már tuti, nincs benne újdonság.  Ebben az esetben is a WALNUT – Dió Bach-virág használatát érdemes megfontolni.

 

Csak a megszokott ételeket eszik meg.

Csak a megszokott ételeket eszik meg.

Nem vagyunk egyformák

Az előbb említett arousal szint, azaz, hogy mennyire szeretjük az újdonságokat, a kalandot nem csak egy adott pillanatban van hatással a viselkedésünkre, hanem a személyiségünkben is megjelenik. Vannak olyanok, akik jobban bírják az egyhangúságot, a monotóniát, vannak akik kimondottan várják, hogy történjen már valami izgalmas. Ezt a pszichológia szenzoros élménykeresésnek hívja. Az étel-neofóbiás lurkók nagy része inkább alacsony szenzoros élménykereséssel jellemezhető.

Azt az ízű ételt keressük, amire szükségünk van

A kisbabák az édesebb és zsírosabb ízt kedvelik, mert ez hasonlít legjobban az anyatej ízéhez, ami számára biztosítja a szükséges táplálékot. ez segíti őket ahhoz, hogy megfelelően tudjanak fejlődni. Az étel-neofóbia oka lehet az ízérzékenység, azaz nem egyformán érezzük az ízeket. Érdekes, hogy a a sós és a savanyú ízt az életkor előrehaladtával kezdjük kedvelni, a keserű ízt pedig jóval később. Nem véletlen, hogy sok ember a sört is csak később, felnőtt korában kedveli meg. A keserű íz, mint veszély forrás jelenik meg addig.

Ahogy a bevezetőben írtam a genetika, az egy dolog, de a környezet, a szülők példája is jelentősen befolyásolja a gyerekek étkezési szokásait. A közös és rendszeres étkezések, a változatos étrend, amit a család fogyaszt meghatározza, hogy hogyan viszonyulnak a gyerekek az elfogyasztandó ételekhez.

A kutatások egyik fele azt mondja, hogy a szülői minta hatással van, a másik fele meg azt mondja, hogy nincs. De úgy vélem, hogy a ártani nem ártunk, ha jó példával járunk el a gyerek előtt. Egy próbát minden esetre megér.

Nektek is ajánlok kedves anyukák és apukák néhány eszenciát

Ha túlságosan aggódok a gyerekért, hogy éhen fog halni, már a másra szánt idő alatt is azon jár az agyatok, hogy mit találjatok ki a következő étkezésre, akkor próbáljátok ki a RED CHESTNUT – Vörösvirágú vadgesztenye Bach-virágeszenciát. Segít elengedni a témát, a túlzott aggódást és a féltés. Érdemes kiegészíteni a WHITE CHESTNUT – Fehérvirágú vadgesztenyével, hogy ne ezen agyaljatok folyamatosan. Ha a türelmetek a végét járja, akkor csöpögtessetek 4 csepp RESCUE Keveréket magatoknak, amiben benne van a türelem Bach-virága az IMPATIENS – Nebáncsvirág. A RESCUE keverék ráadásul kisimítja lelketek gyűrődéseit is.

Felhasznált irodalom:

1, www.mindset.co.hu

2, www.semmelweis.hu

 

 

0 válasz

Szólj hozzá!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük