Bach-virágok a szülészetben – Tanulmány

A hétvégén egy baráti ünnepségen voltunk, ahol óhatatlanul szóba került, hogy mivel foglalkozom. Amikor azt mondom, hogy Bach-virágterápia, akkor az első reakció, hogy visszakérdeznek, hogy BACH? Tisztázzuk, hogy Bach, de nem így kéne ejteni, aztán a következő kérdés, hogy ezek illatok? Ez már egy kicsit nehezebb kérdés, mivel odáig még rendben van, hogy nem, nem illat. Na jó, de akkor mi és ilyenkor kezdem mesélni, hogy ez pontosan információ, és a víz memóriája…. Ilyenkor vagy abba marad a mélyebb érdeklődés, vagy jönnek a továbbiak is, ahogy szombaton is történt.

Van erre vonatkozó kutatás?

A Bach-virágterápia a megalapítása óta eltelt több mint 80 esztendő alatt sem lépte át az empíria határait: hatásmechanizmusa egyenlőre felderítetlen, s a mai tudományos szempontoknak is eleget tévő vizsgálatoknak sem vetették még alá. Ez utóbbinak oka a Bach-virágterápia szemléletmódjában kereshető: mivel egyrészt szélsőségesen egyéni, minden esetben „testre szabott”, ezért rendkívül időigényes és nagy hozzáértést követelő kezelési módról van szó, másrészt pedig a metrikus skálával amúgy is nehezen leképezhető lelki folyamatokkal foglalkozik, a megszokott statisztikai vizsgálati mód nehezen kivitelezhető.

Hiába e szerek ma már világméretű jó hírneve, az akadémikus orvoslásba eddig még nem tudtak betörni. Napjainkig csupán egyetlen, tudományos szempontból is korrektnek mondható tanulmány jelent meg e témakörben:

• Weisglas (1979) egészséges alanyokkal végzett duplavak kísérlete, amely a Bach-csoportnál 3 és 6 hét lefolyása alatt növekvő jó közérzetet és önelfogadást mutatott ki.
• Scheffer (1993) összesen 700 beteget vizsgált (kontrollcsoport nélkül): 3-4 nap múlva szubjektív javulás következett be a betegek közérzetében és a panaszaikhoz való hozzáállásban.

A Bach-virágterápia vizsgálatához a megfelelő terepet talán az orvostudomány, a pszichológia és a pszichoszomatika határterületei szolgáltathatják, ahogyan azt az alábbi vizsgálat is mutatja.

Az anya lelkiállapota

Régóta ismert tény, hogy a szülés pontos idejét és egész lefolyását nagyban befolyásolja az anya lelkiállapota. Lewi 1967-ben egy konkrét pszichológiai mechanizmust írt le: érzelmi állapotok (kellemetlen élmények, stressz) a mozgató-, érző- és endokrin rendszer változásait vonják maguk után, a növekvő félelem miatt a szülés kezdete kitolódik, esetleg több komplikáció lép fel, stb.

A Read által (1972) leírt félelem-feszültség-fájdalom visszacsatolás értelmében a félelem csökkentésével egyben a szülés egész lefolyása is befolyásolható. A szülés előtt álló nők a félelem számos fajtájától szenvednek. A pszicho analitikai értelemben vett tudattalan halálvágy mellett sokféle konkrét félelem is fellép, például félelem a szülési fájdalmaktól, komplikációk fellépésétől, vagy egyszerűen attól, hogy nem lesznek képesek az anyai feladatok megfelelő ellátására. Jóllehet a szülés megjósolt időpontját a legtöbb anya nem tekinti abszolútnak, a legtöbben mégis negatívan viszonyulnak a késlekedő szüléshez, még nyugtalanabbá, türelmetlenebbé válnak és félnek attól, hogy valami probléma van a magzattal. A késedelmes szülés sok egyéb kellemetlenséggel is jár: a férj kivette a szabadságát, az ismerősök és barátok várakoznak, stb. Mindez nagy stresszt jelent.

A vizsgálat

A leírt vizsgálatban összesen 24 első szülő kismama vett részt, akik a megjósolt időpont után 6-17 nappal szülték meg gyermeküket. A résztvevők mindegyike házas volt, minden partner jelen volt a szülésnél, a kismamák átlagéletkora 27.75 évnek adódott. A 24 kismamát véletlenszerűen 3 csoportba osztották:

• 1. csoport a nőgyógyászati ellátás mellett pszichológiai segítséget és Bach-eszenciákat is kapott;
• 2. csoportba tartozók csak nőgyógyászati és pszichológiai ellátásban részesültek;
• 3. csoport tagjai csak a szokásos nőgyógyászati ellátást kapták.

Az 1. csoport tagjai egyrészt a stressz- és sokkállapotok feloldására használatos RESCUE Elsősegély keverék cseppekből kaptak, ami 5 alkotóelemből áll, és általánosan javítja a közérzetet és csökkenti a félelmet. Másrészt személyes beszélgetés alapján további 1 eszenciát választhattak, a következőkből:

Mimulus (Bohócvirág) – a szüléstől, eszközöktől stb. való félelem ellen,

Aspen (Rezgőnyár) – nem világos eredetű félelem, rémálmok ellen,

Gentian (Tárnics) – pesszimista, minden-balul-üthet-ki alapállás kezelésére,

Honeysuckle (Jerikói lonc) – amikor a kismama inkább szeretne terhes maradni, és ez késlelteti a szülést,

Wild Rose (Vadrózsa) – apátia, érdektelenség kezelésére

Scleranthus (Szikárka) – erős érzelmi hullámzások enyhítésére.

Összehasonlítás

A 3 csoportot a következő szempontok alapján hasonlították össze:

• A várt időponttól a szülés tényleges bekövetkeztéig eltelt napok száma;
• a szülés lezajlása;
• gyógyszer szükséglet;
• félelem (State anxiety);
• általános közérzet.

Vizsgálat eredménye

Az utolsó két szempont esetén két mérési időpontot vettek figyelembe: közvetlenül a beavatkozás(ok) (Bach-cseppek, pszichológiai ellátás) utáni estét, és a szülés előtti estét. Az eredményeket első lépésként egyváltozós varianciaanalízissel (F-próba) hasonlították össze, szignifikáns különbség esetén második lépésként t-próbát végeztek. A nullhipotézis szerint az 1. csoport a másik kettőhöz képest minden szempontból szignifikáns különbséget mutat, vagyis kevesebb nap telik el a szülésig, kevesebb segédeszköz és gyógyszer szükséges, és mindkét mért időpontban jobb közérzet, kisebb félelem.

Az 1. csoportban mind a 8 kismama spontán szült, a 2. csoportban 6 spontán szülés mellett 1 mesterséges (vákuum/fogó) és 1 császármetszés fordult elő, míg a kontrollcsoportban 4:2:2 volt az arány. A legnagyobb különbség a gyógyszerszükségletben mutatkozott, míg az 1. csoportban csak egyetlen kismama igényelt gyógyszert, a másik kettőben 6-6 kismamának volt szüksége több-kevesebb gyógyszerre.

Ellentétesen alakult a szülésig eltelt átlagos idő: a Bach-csoportban 5.1 nap volt, a 2. csoportban 6.6 nap, míg a kontrollcsoportban 4.4 nap. A varianciaanalízis alapján a gyógyszerszükséglet, az első vizsgálati időpontban mért félelem és közérzet tekintetében a Bach-csoport szignifikánsan jobb eredményeket mutatott a másik kettőhöz képest, míg a szülésig eltelt napok, a szülés lezajlása (spontán, vákuum/fogó ill. császármetszés) és a második vizsgálati időpontban mért félelem és közérzet tekintetében nem volt szignifikáns a különbség. A további vizsgálat (t-próba) továbbra is egyértelműen szignifikáns különbséget mutatott ki a gyógyszerszükséglet tekintetében a Bach-csoport és a másik két csoport átlaga között. Szignifikáns volt a különbség a Bach-csoport és a kontrollcsoport között a szülés lezajlása tekintetében is. Fontos megjegyezni, hogy egyrészt a vizsgálat során meglehetősen sok volt a kontrollálhatatlan egyéb változó, másrészt pedig a félelem és a közérzet, érzékenység mérésére használt eszközök (kérdőívek) is fejlesztésre szorulnak.

Az eredmények szerint a Bach-eszenciák egyértelműen hatásosnak bizonyultak, bizonyos korlátokkal: a Bach-csoport a szülés alatt kevesebb gyógyszert igényelt és a szülés lefolyása is simább volt, ami a félelemcsökkenéssel magyarázható, a Read-féle félelem-feszültség-fájdalom-kör értelmében. Semmiféle szignifikáns különbség nem mutatkozott ugyanakkor a szülésig eltelt idő tekintetében. Mindenképpen fontosak ezek az eredmények abból a szempontból, hogy előrevetítik a Bach-eszenciák (sok más természetgyógyászati módszerhez hasonlatos) kétféle hasznát: egyrészt mentesek minden káros mellékhatástól (ne feledjük, hogy a homeopátiás szerekhez közelálló, erősen higított anyagokról van szó), másrészt drasztikusan képesek csökkenteni a betegellátás költségeit (pl. gyógyszerigény).

További vizsgálat

Maga a szerző, hangsúlyozván, hogy csupán egy bevezető jellegű tanulmányról van szó, az esetleges további vizsgálatok felépítésében a következő változtatásokat javasolja:

• a mintanagyság növelése (a 8 fős csoportok statisztikai összehasonlíthatósága erősen kérdéses), ugyanakkor a szociodemografikus faktorok egyenletesebb elosztása;
• lehetőleg a klasszikus dupla-vak design használata;
• megoldandó a Bach-eszenciák hatásának pontosabb mérése;
• s végül a stressz-szintek dokumentálása

Kapcsolódó anyag:

TÖLTSD LE kismamáknak szóló kiadványunkat!

Fordítás: Varsányi Péter

Forrás:
[G. Rühle: Pilotstudie zur Anwendung von Bach-Blütenessenzen bei Erstgebärenden mit verlängerter Tragzeit. Erfahrungsheilkunde 12/1995, p. 854-860 in.: Komplementer Medicina, 2. évfolyam 9. szám, 1998. szeptember, p. 37.]

Rabi Krisztina

Az angol The Bach Centre regisztrált Bach-virág konzulense (BFRP) vagyok.  Az eszenciák 2007 óta töltik ki a mindennapjaimat. Munkám egyben a hobbim is. Célom, hogy minél többen megismerjék Bach doktor csodás rendszerét, mely szelíden átsegít minket a hétköznapok nehézségein.